Jellemzője:
Legismertebb és legnépszerûbb halunk. Elõfordulása különbözõ testformákkal és színekkel az élõhely és életviszonyok szerint. Szereti a náddal szegélyezett, jól felmelegedõ, iszapos aljzatú sekélyebb tavakat és lassan folyó vizeket.
Szája körül 2 pár bajuszszálat visel, az egyiket a felsõ ajakon, a másikat a szájszegletben. A bajusz által könnyen megkülönböztethetõ a kárásztól. Három sorban elhelyezett öt garatfog, a hát és alsóúszóban lévõ erõs bognártüske jellemzi.
Az életmódjára az állandóan vándorló, folyamatos táplálékkeresõ életmód a legjellemzõbb. Elõfordul enyhén sós vizekben is (brack) de alapvetõen édesvizi hal.
Eredetileg Ázsiából származik de ezt többen cáfolják. Alakváltozatai közé tartozik a pikkely nélküli bõrponty és a csak néhány pikkelyt viselõ tükörponty. Ritkább változata a hazánkban veszélyeztetett állatfajták közé tartozó nyurgaponty. Tudományos neve a görög küprinosz (cyprinos) és a latin karpio (carpio) szavakból állt össze. Mindkettõ szó jelentése ponty. Japánul a koi szó pontyot jelent.
Testtömeg és testhossz:
55-70 cm ivarérett korában és 5-8 kg súlyú. Háromnyaras korára kedvezõ feltételek mellett elérheti a 40 centiméteres hosszúságot és az 1-2 kilogrammos súlyt. Maximális mérete hazánkban kb. 25-30 kg, hossza 1,2 méter.
Táplálkozás:
Vízinövények fiatal hajtása, vízi rovarok, rovarlárvák, csigák, pióca, vándorkagyló, alga és más növényi táplálékok. Különösen kedveli az iszapos részeken meghúzódó árvaszúnyoglárvát. A táplálkozást befejezi +8 C° vízhõmérséklet alatt de elõfordul, hogy jég alól is sikeresen fogható.
Ponty horgászat:
Jelenlétére nádasoknál a nádszálak lökésszerû mozgásaiból, nyílt vizeken a vízfelszínen megjelenõ buborékokból (túrás) következtethetünk vagy a vízbõl való kiugrása esetén kánikulában. Nyári melegben gyakran feljön a vízfelszínre levegõt szippantani (pipál) a víz alacsonyabb oxigéntartalma miatt de ilyenkor a legnehezebb megfogni. Nagyobb pontyok a nádasokban járatokat vágnak, melyek közelében fõleg úszós módszerrel eredményesen foghatók.
Érzékeny az idõjárásra, frontokra és légáramlatokra. Nyáron fülledt melegben az étvágya csökken de vihar elõtt, amikor hûvösebb lesz a levegõ, eredményesen horgászható. Frontmentes idõjárásban is eredményesen zsákmányolható. Étvágytalanná válik a ponty a folyóvizekben is, ha erõsebb az apadás. Megnõ az étvágya, ha lassan árad a víz. Meleg idõszakban legtöbb vizünkön a hajnali, kora reggeli és a napnyugta elõtti órák a legjobbak. Kora tavasszal és késõ õsszel viszont a kapások zöme a déli és délutáni órákra esik.
